Kedves Római partért aggódó civil barátunk!
Jövő hét szerdán, július 10-én, 14 órától az Óbudai Kulturális Központban (1032 San Marco u. 81) közmeghallgatást tartanak, amely a Római sorsát illetően kulcsfontosságú lesz. Természetesen a jól bevált módszer szerint az időpont nyár közepe, hétköznap kora délután, hátha kevesen tudnak elmenni, és kifejteni az esetleges ellenvéleményüket. Rutinfeladat - gondolják. Nem szeretnénk, ha igazuk lenne!
Gyere el és mondd el a véleményed!
Azt szeretnénk, ha a Római part a közösségi érdekek mentén újulna meg, és megőriznénk a part mai értékeit. Terjeszd az eseményt: https://www.facebook.com/events/1394149237464262/
Háttér információk:
Múlt héten az engedélyezési folyamatba bejelentkezett Védegylet és a Római Fürdő Telepegyesület a Környezetvédelmi Felügyelőségen járt, betekintett a dokumentációba. Bár korábban az volt a hír, hogy a tervező műszaki tartalom módosulása miatt kérelmezi a folyamat felfüggesztését, kiderült, hogy végül ettől a környezetvédelmi engedély tárgyában elálltak, csak a vízjogi engedély folyamatába iktatják be. Azaz úgy készülnek környezetvédelmi engedélyt szerezni, hogy még módosul a terv és ennek hatásait nem is vizsgálták. Ezzel szemben beadtak két kiegészítést, ami nem műszaki tartalom-módosulás, hanem az egyik pl. Natura2000-hatástanulmány. Ebben leírják, hogy "Natura2000 fajok nem érintettek, SŐT, ELŐNYÖS LESZ NEKIK AZ ÁTÉPÍTÉS (!!)" Ha te ezt nem pontosan így gondolod, gyere el! Fontos, hogy sokan legyünk, és demonstráljuk: nem hagyjuk veszni Budapest utolsó természetes Duna partját néhány kapzsi ember önző anyagi érdeke miatt. Azt szeretnénk, ha a Római part a közösségi érdekek mentén újulna meg, és megőriznénk a part mai értékeit.
Az alábbiakban ismertetünk néhány kigyűjtött szempontot, amivel segítséget szeretnénk nyújtani neked a közmeghallgatáshoz.
1. A halbiológusok szerint az időszakosan elöntésre kerülő galériaerdőkben ma ideálisak a feltételek egyes védett halfajok (pl. selymes durbincs) ikrázáshoz, a Duna Kutató Intézet szerint pedig a kavicsos part egy korábban kipusztultnak hitt kérészfaj, a Dunavirág lárváinak ad otthont, amely egy éve az Árpád hídnál tömeges rajzást, Dunavirágzást produkált, jelezve, hogy tisztul a Duna vize.
2. A Duna-Ipoly Nemzeti Park a Római partot helyi védelemre érdemes természeti értéknek tartja, korábban ilyen irányú állásfoglalást bocsátott ki. A kerületi szabályozási terv (ÓBVSZ) 32. §. (7) bekezdése (jogszabály) azt mondja: "A Római part és a Kossuth Lajos üdülőpart árvízvédelmi töltéssel nem védett partszakaszán a partmenti fás ligeteket, galériaerdőket meg kell óvni. A partrendezés során előnyben kell részesíteni a partvédelem biológiai és kertészeti eszközökkel való megvalósítását.". Ennek a terv nem felel meg, 435 fát igazoltan, további 800-at burkoltan fog elpusztítani a beruházás.
3. Az EU Vízkeret Irányelve azt mondja ki, hogy amennyiben lehetséges két árvízvédelmi alternatíva között választani, úgy minden esetben a környezetvédelmileg kevésbé ártalmasat kell megvalósítani, még abban az esetben is, ha az a drágább megoldás. A tervezők érdemben a Nánási-Királyok úti fővédvonal fejlesztését nem vizsgálták, pedig ez egyértelműbben környezetkímélőbb megoldás lehetne, arról nem is beszélve, hogy jobb (biztonságosabb) műszaki alternatíva Óbuda valódi lakóterületeinek árvízvédelmére.
4. Németországban, Ausztriában egy évtizede adnak vissza újabb és újabb hullámtereket a Dunának, hogy csökkentsék az árvízi szinteket. A Római part hullámtér!
5. A római part egyike Budapest utolsó természetközeli állapotban megmaradt ártéri erdeinek. Számos hal-, kétéltű-, hüllő- és madárfajnak ad otthont, utóbbiak közül említésre méltóak a harkályfajok (köztük a fekete harkály, küllőfajok), a fülemüle, erdei szalonka, gyakorlatilag mindegyik pintyféle (főként vonuláskor), füzikék, vörösbegy, fakusz-fajok, csuszka, bagolyfajok, rigófajok (nagy számban szintén vonuláskor), valamint vízimadarak.
6. A Római-part kavicszátonyai ideális ívóhelyei a Duna több ritka halfajának, többek közt a selymes durbincsnak, de potenciálisan a vizáknak is, amelyek visszatelepítését mostanában éppen egy állami szerv finanszírozza.
2. A Duna-Ipoly Nemzeti Park a Római partot helyi védelemre érdemes természeti értéknek tartja, korábban ilyen irányú állásfoglalást bocsátott ki. A kerületi szabályozási terv (ÓBVSZ) 32. §. (7) bekezdése (jogszabály) azt mondja: "A Római part és a Kossuth Lajos üdülőpart árvízvédelmi töltéssel nem védett partszakaszán a partmenti fás ligeteket, galériaerdőket meg kell óvni. A partrendezés során előnyben kell részesíteni a partvédelem biológiai és kertészeti eszközökkel való megvalósítását.". Ennek a terv nem felel meg, 435 fát igazoltan, további 800-at burkoltan fog elpusztítani a beruházás.
3. Az EU Vízkeret Irányelve azt mondja ki, hogy amennyiben lehetséges két árvízvédelmi alternatíva között választani, úgy minden esetben a környezetvédelmileg kevésbé ártalmasat kell megvalósítani, még abban az esetben is, ha az a drágább megoldás. A tervezők érdemben a Nánási-Királyok úti fővédvonal fejlesztését nem vizsgálták, pedig ez egyértelműbben környezetkímélőbb megoldás lehetne, arról nem is beszélve, hogy jobb (biztonságosabb) műszaki alternatíva Óbuda valódi lakóterületeinek árvízvédelmére.
4. Németországban, Ausztriában egy évtizede adnak vissza újabb és újabb hullámtereket a Dunának, hogy csökkentsék az árvízi szinteket. A Római part hullámtér!
5. A római part egyike Budapest utolsó természetközeli állapotban megmaradt ártéri erdeinek. Számos hal-, kétéltű-, hüllő- és madárfajnak ad otthont, utóbbiak közül említésre méltóak a harkályfajok (köztük a fekete harkály, küllőfajok), a fülemüle, erdei szalonka, gyakorlatilag mindegyik pintyféle (főként vonuláskor), füzikék, vörösbegy, fakusz-fajok, csuszka, bagolyfajok, rigófajok (nagy számban szintén vonuláskor), valamint vízimadarak.
6. A Római-part kavicszátonyai ideális ívóhelyei a Duna több ritka halfajának, többek közt a selymes durbincsnak, de potenciálisan a vizáknak is, amelyek visszatelepítését mostanában éppen egy állami szerv finanszírozza.
7. Ausztria mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztere, Nikolaus Berlakovich arról nyilatkozott a Dunai árvíz után, hogy Ausztria öt év alatt nyolcezer hektárnyi területet adott vissza a folyóknak, és a következő években újabb elöntési területeket alakítanak ki, csökkentendő az áradások magasságát.
8. Az MTA szakvéleménye a tervező által kibocsátott környezeti hatásvizsgálat kritikájaként "felhívja figyelmet, hogy a Környezeti Hatásvizsgálat meglehetősen hiányos. Tudomásul kell venni, például azt a körülményt, hogy az érintett partszakasz parti sávja közel természetes állapotú és eléggé változatos, értékes mozaikos sokféleséggel." rögzíti továbbá, hogy a terület "Budapest egy ilyen kiemelt jelentőségű területe" amely "komolyabban kidolgozott Környezeti Hatásvizsgálatot" követel.
9. Az MTA állásfoglalás azt mondja: "A 2012-es dunavirág (vízben fejlődő kérészfaj) rajzási adatok alapján megállapítható, hogy a lárvák egyedszáma az érintett parti zónában több tízezres, százezres nagyságrendű is lehet. Mivel ez önmagában is igen jelentős természetvédelmi értéket képvisel, ezért már a tervezés során is tekintettel kell lenni az élőhely védelmére, ha szükségesé válik, akkor a rehabilitációjára."
10. Az MTA szakvélemény "Felhívja a figyelmet arra, hogy a hazánkra nézve is kötelező érvényű Uniós Víz Keretirányelv egyértelmű korlátokat és feltételeket szab meg arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben lehet egy folyónak és a partjának az ökológiai állapotát rontani, valamint a szabályozottságát növelni. A Víz Keretirányelv kimondja, hogy egy folyó ökológiai állapotát lerontó műszaki beavatkozás csak indokolt esetben, és jelentős társadalmi haszon esetén fogadható el, hangsúlyozva, hogy ha az elengedhetetlen beavatkozásra léteznek műszaki alternatívák, akkor azok közül az ökológiai szempontokat jobban figyelembevevőt kell megvalósítani."
11. Az MTA szakvéleményében "megállapítja, hogy a Duna menti természetes és természet közeli növénytársulások természetvédelmi szempontból kevésbé jelentősek ugyan, de a folyók tájképi jellegének kialakításában, a folyópart természetes állapotának megőrzésében és védett madárfajok élőhelyeként nélkülözhetetlen a szerepük, ezért is fontos a fennmaradásuk."
12. Az MTA "nem ért egyet a terv azon megállapításával, hogy csak a kivágásra ítélt fákat kell pótolni. Véleményünk szerint a feltöltésre kerülő területen további fák pusztulása is várható, amelyek ugyancsak pótlandók".
13. Vida Gábor akadémikus különvéleménye szerint "A partra tervezett mobilgát halmozottan ellentétes a VKI-val: műszaki beavatkozás lecsökkenti az árterületet, mesterséges partszakaszt alakít ki és gyakorlatilag kiírtja a spontán kialakult fűzerdőt és a föveny öreg fűzfáit. (Ezek biológiai értékei és minket éltető ökológiai szolgáltatásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mint egy ültetett platánsoré.) A Víz Keretirányelv azt is kimondja, hogy egy folyó ökológiai állapotát lerontó műszaki beavatkozás csak indokolt esetben, és jelentős társadalmi haszon esetén fogadható el, hangsúlyozva, hogy ha az elengedhetetlen beavatkozásra léteznek műszaki alternatívák, akkor azok közül az ökológiai szempontokat jobban figyelembevevőt kell megvalósítani. A VKI szerint az ökológiai szempontokat nem lehet alárendelni a gazdasági szempontoknak A part menti – nagyrészt őshonos – fák kiirtásával, a természetes föveny és a spontán beerdősüléssel keletkezett erdő feltöltésével, kiírtásával, és egy mesterséges partszakasz kialakításával a Víz Keretirányelvvel ellentétesen cselekednénk. Nem köztudott, hogy napjaink globális környezeti gondjai számtalan önmagában jelentéktelennek tűnő, rövid távon kedvező változtatás halmozott következményei. Ezek elkerülésére született a VKI is, melynek betartása saját hosszabb távú érdekünk."
Maradjanak a Fák a Rómain!
add tovább! gyere el!
Riadólánc a Rómaiért: